ugrai peter 2Évtizedekkel korábban még elképzelése sem lehetett egy átlagpolgárnak arról, hogy 2017-ben a tudomány vívmányai milyen mértékben fogják befolyásolni, de leginkább segíteni az egészséges életmódot és szervezetünk állapotának rendszeres monitorozását. A jelenkor viszont igazolta, hogy ami korábban még csak vízió sem volt, az ma már kézzel fogható segítség. Az orvostudomány és az emberek szolgálatában álló okoseszközökről Ugrai Pétert, a Medigen.hu Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

- Kedves Péter, köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket. Mesélne röviden arról, hogy az élet miként sodorta arra a szakterületre, amelynek jelenleg a munkáját szenteli?
- 2011-ben jelentkeztünk először a piacon. A cél az volt, hogy a gyógyszergyártók, a nagykereskedők és a patikák hármasában egy merőben új tranzakciós rendszert alakítsunk ki. Amikor ez a rendszer működőképessé és elterjedtté vált a piacon, akkor a gyógyszertári tapasztalatokból kiindulva áttértünk az egészségügy egy másik területére, és az orvosok irányába fordultunk – ekkor kerültünk kapcsolatba az okoseszközökkel. A tranzakciós folyamatok és a betegtámogató rendszerek összehangolása során fejlesztettünk ki olyan IT-megoldásokat, amelyek segítették az orvos-páciens kapcsolat adminisztrációs folyamatait (beteglapok vezetése, kórelőzmények rögzítése). Az igények pedig indukálták, hogy ezek a tárolt információk megkönnyíthessék a felek közötti rendszeres együttműködést. Ezt követően fejlesztettünk egy mobil applikációt, amelyen keresztül megvalósult az orvos és a beteg állandó kommunikációja. A beteg az alkalmazásokon keresztül mérési adatokat (vércukor, vérnyomás) küldhet az orvosnak, aki az eredmények tudatában instruálhatja, hogy milyen további lépéseket tegyen.

 

- A jelenlegi ismereteink alapján mit nevezünk az egészség- és az orvostudomány területén alkalmazott okoseszközöknek?
Ez egy nehéz kérdés, nem létezik rá tankönyvi definíció. Legrövidebben úgy lehetne összefoglalni, mint egy, - a mobiltechnológia és az egészségügy területével szoros összefüggésben álló - eszközt, ami a beteg számára komfortossá teszi az egészségtudatos életmód fenntartását.

- Amennyiben lehetséges, csoportosíthatók ezek az eszközök?
Szerteágazó terület lévén nehéz csoportosítani. Inkább abból az irányból lehetne megkülönböztetni, hogy az érdeklődés és a technológiai fejlődés milyen „gócpontokat” alakított ki.

Az egyik ilyen csoport a népbetegségekre irányuló okoseszközök, mint a vércukor, a vérnyomás rögzítésére, dokumentálására alkalmas alkalmazások. A másik pedig az egészséges és tudatos életmódot segítő okos eszközök, mint például a lépésszámlálók. Gondoljunk csak bele, milyen gyorsan fejlődtek ezek az kellékek. Kezdetben még apró, övre csíptethető, apróméretű eszközzel és normál karórára szerelhető kiegészítő segítségével igyekeztünk a megtett lépéseket megszámlálni, majd a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már ezek mobiltelefonba vagy okosórába integrálodnak. A fejlettebb okosórák pedig a beépített szenzor segítségével ma már képesek a pulzus mérésére, amellyel sportolás előtt, közben vagy után öndiagnosztikát végezhetünk a kapott értékek ismeretében.
Vannak egészen extrém variációk is, mint például a folyadékbevitelre emlékeztető alkalmazás, amely egyéni beállítások alapján meghatározott időközönként, ébresztőhöz hasonlóan jelez, ha eljött az ideje a folyadékbevitelnek. Ha már az emlékeztetőkről esett szó, akkor ebbe a körbe tartoznak a gyógyszer-emlékeztető applikációk, amelyek a gyógyszer típusát kiválasztva jeleznek rendszeresen a beteg számára, hogy mikor és milyen gyakorisággal szükséges bevennie azokat. Itt nagyon széles a paletta, az egyszerűbb megoldástól egészen a gyógyszertörzseket ismerő, akár menstruációs ciklushoz is igazítható programokig.

- Milyen alkalmazási területeken találhatók meg az orvosi, szakorvosi szférában ezek az eszközök és a hozzájuk rendelt alkalmazások?
- Jelenleg meglehetősen kevés területen vannak jelen. Véleményem szerint a felhasználhatósági lehetőségeknek nem a technológiai fejlődés és az ebben rejlő irányok szabnak gátat, hanem leginkább a jogszabályi környezet, hogy a 2018-ban életbe lépő európai uniós általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) ne is említsem.

A felhasználást nehezítő másik tényező az ezen technológiai megoldások drága hozzáférhetősége és relatíve magas üzemeltetési költsége.

Természetesen vannak szakmai kezdeményezések, de objektíven látnunk kell, hogy a jövőben az államnak egy jelentős szabályozási és finanszírozási felelősségköre állapítható meg. Az állam fogja eldönteni, hogy maga kívánja támogatni az ilyen típusú kezdeményezéseket, amely esetben gyors lesz a rendszer kialakításának folyamata, vagy kiadja a piac szereplőinek, amivel egy lassabb megvalósítási irányba tereli az integrált okosrendszerek elterjedését.

- Feltételezem, hogy az egyes korosztályok, korcsoportok eltérő felhasználási igényekkel jelentkeznek. Hogyan fest ez a gyakorlatban?
Tapasztalataimból kiindulva azt látom, hogy az 50 éves korosztállyal bezárólag az emberek többsége napi rendszerességgel használ fejlett mobiltechnológiát, mobiltelefonokat, és itt természetesen nem kizárólag a telefonálásra gondolok, hanem a mobilinternet és a különböző applikációk adta lehetőségekre.
Egyébként meglepő tény, de célzottan végeztünk a 60-70 éves korosztályban is közvélemény-kutatásokat, felméréseket, és meglehetősen nagy érdeklődést mutatnak az okoseszközök iránt. Természetesen az érdeklődés nem olyan direkt, mint a fiatalabb generáció képviselőinek esetében, de a megfelelő csatornákon nagy eséllyel lehet az idősebb korosztályt is érdekeltté tenni az okosrendszerekben. Azt tapasztalom, hogy a technológia térnyerésével párhuzamosan egyre több idős ül le a számítógép elé megtanulni annak használatát, és szintén egyre többen választanak okostelefonokat. A folyamat egyébként önjáró, a fiatalabb generáció mindennapjaiban jelen levő általános modernizáció kihat az idősebb korosztályokra.

- Hogyan képzeli a jövőt ezeknek az eszközöknek a piacán? Milyen irányba halad a technológiai fejlődés?
Véleményem szerint a jelenleg aranykorukat élő eszközök és alkalmazások, amelyek most is teret hódítanak, önmagukban kevés új értéket fognak hordozni és képviselni a későbbiekben.
A jövő a sok különféle rendszer integrációjában rejlik. Példával szemléltetve: egy vérnyomás nyilvántartására alkalmas eszköz akkor bizonyul majd fejlettnek, ha a mérési adatok tárolásán és esetleg e-mailen keresztül történő továbbíthatóságán túl arra is képes lesz, hogy ezeket az információkat továbbítsa az orvosi, egészségügyi szoftverek és rendszerek irányába. Illetve számomra hasonló integrált megoldás egy olyan komplex rendszer, ami a jogszabályi környezet figyelembevételével a vevő oldaláról rögzíti a megvásárolni kívánt gyógyszert, a rendszer elküldi a megrendelést a megjelölt patika felé, ahol a szoftver automatikusan lefoglalja az aktuális készletnek megfelelően, sőt a későbbiekben akár még az utánrendelés biztosításáról is gondoskodik.
Jelenleg ezek az applikációk csak kétszereplősek (egyén – okoseszköz), az ideális jövőkép az, ha ezek háromszereplőssé bővülnek (egyén – okoseszköz – környezet).

- Természetesen nem mehetünk el a kérdés mellett, lévén, hogy közeleg a karácsony, milyen gyógyászati segédeszköz kategóriába sorolt okos alkalmatosságokat javasolna ajándékozni?
Amit kiemelnék, azok mindenképpen azok az eszközök, amelyek fejlettnek mondhatók: gondolok itt olyan vércukormérőre, amely az ujj megbökését követően már azonnal az okostelefonra / tabletre továbbítja az eredményeket. Támogatom a hasonló elven működő vérnyomásmérő eszközöket is.
Már fizikai gyártás alatt vannak, de még csak szűk körben érhetőek el az olyan integrált eszközök, mint például a japán Omron diagnosztikai műszerei, amelyek kombináltan képesek vérnyomást, vércukrot mérni és akár EKG-t is készíteni, majd továbbítani mindent a megfelelő applikációval, a megfelelő csatornán.

A beszélgetésünk témájával kapcsolatosan általánosságban elmondható, hogy a hétköznapi emberek a technológiának (legyen szó okoseszközről, alkalmazásról vagy magáról az internetről) köszönhetően korlátlan mennyiségű információhoz juthatnak hozzá. Gondoljunk csak bele, hogy valamilyen egészségügyi probléma felmerülésekor, mielőtt eljutnánk az orvoshoz, leülünk az internet elé és próbálunk tájékozódni, önanamnézist felállítani, a fórumokon mások megosztott véleményét tanulmányozni, sajátunkként értelmezni.
Sokkal ésszerűbb lenne, ha ez a rengeteg információ célzottan és irányított formában áramlana a betegek és az egészségügy szereplői között, mindkét fél nagyobb megelégedésére.

Köszönjük, hogy beszélgetésünkkel hozzájárult a téma közelebbi megismeréséhez. Sok sikert kívánunk Önnek a 2018. évre is!