Szakorvost kérdeztünk az elhízásról

Új év, új fogadalmak. Ilyenkor sokan tesznek ígéretet maguknak, hogy megszabadulnak a súlyfeleslegtől, amit az év utolsó hónapjaiban vagy esetleg ennél hosszabb idő alatt, szedtek magukra. Ekkor kezdődnek a különböző diéták és az elhatározások a rendszeres sportolást illetően.
Kevesen tudják, hogy az elhízás- és a koleszterinszint vizsgálatára ma már orvostudományi ág épül, amely az obezitológia és a lipidológia.
A téma részleteit Dr. Jámbor Zoltánnal a Szent Imre kórház Lipidológia osztályának főorvosával elemezzük.

- Bevallom, hogy tájékozódást és értelmezést igényelt a bevezetőben említett tudományterületek azonosítása. Elmondaná, hogy pontosan mit foglalnak magukban és mivel foglalkoznak ezek az orvosi diszciplínák?
- Az obezitológia napjaink népbetegségével, a túlsúllyal, illetve ennek jelentősebb szintjével, az elhízással foglalkozik. Jelenleg Magyarországon ez a népesség több mint 60%-át érinti, mellyel a világon is az élvonalhoz tartozunk. Sajnálatosan nő a fiatalok, sőt a gyerekek körében is az elhízottak száma. A lipidológia rokon terület, de nem ugyanaz. A lipid szó vérzsírt jelent, a lipidológia az anyagcsere betegségek között a vérzsír eltérésekkel, azok kezelésével foglalkozik. A túlsúlyosak között sokkal több a kóros vérzsírszintű, mint a normál testsúlyúak körében, de nem törvényszerűen jár a túlsúly vérzsír eltéréssel, illetve, gyakran öröklődő módon, sovány embereknek is lehet magas vérzsír értéke.

- Milyen biológiai folyamat eredményeként alakul ki az elhízás?
- A felhasznált és bevitt energia arányának felborulása okozza az elhízást. Testünk jelentős, de egyénenként eltérő mértékű energiát használ fel nyugalomban is, ez az alapanyagcsere, és természetesen mozgás során is. Aki rendszeresen mozog (legalább heti 3-4 izzasztó mozgás 30-40 percen keresztül), a mozgás során felhasznált („elégetett”) kalóriákon túl nyugalomban is több energiát használ fel, mint nem mozgó társai, könnyebben fogy, kevésbé hízik. Aki rendszeresen több energiát visz be (többet eszik), mint amennyit felhasznál, hízni fog. Vannak elhízásra hajlamosító betegségek is. Ezek közül a pajzsmirigy alul-működése a leggyakoribb, de egyéb ritkább hormonális betegségek is sorolhatók ide. Bizonyos gyógyszerek mellékhatása is lehet a hízási hajlam fokozása. Pszichiátriai betegségek, kóros pszichés jelenségek tünete is lehet az elhízás, ilyenkor az evés örömszerző hatása iránti igény már betegségszintű.

- Jellemzően kik keresik fel a szakambulanciát? Járó- és fekvőbeteg ellátást is egyaránt végeznek?
- Ambulanciánkat mind túlsúlyos betegek, mind vérzsír eltéréssel bírók keresik fel, beutaló és előjegyzés szükséges. Itt lehetőségünk van életmódbeli, diétás tanácsadásra, a hozott leletek alapján szükség szerint gyógyszeres kezelés elindítására, illetve az itt gondozásba vett betegek további kontrolljára. Egyhetes kórházi befekvés előjegyzésére is itt van mód – a diéta megtanulása, indítása így hatékonyabb, vizsgálatokat is végzünk, végül, de nem utolsósorban egy hét alatt átlagosan közel 4 kg-os fogyás is elérhető, önbizalmat adva az otthoni folytatáshoz.

- Tapasztalatai szerint, melyek a leggyakoribb kísérő betegségek, szövődmények, amelyek hátterében egyértelműen az elhízás, túlsúly áll?
- Az ambulancián, illetve az osztályon megforduló betegek között a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint a leggyakoribb, de a korábban már felsorolt, az elhízással kapcsolatba hozható eltérések mindegyikével találkozunk.

- A genetikai tényezők okozta elhízással szemben is fel tudják venni a küzdelmet?
- Speciális módon nem, a genetikát még nem tudjuk befolyásolni, de a diéta ebben az esetben is hatásos, legfeljebb kevésbé. (A történelem során az éhínségek idején mindenki lefogyott.)

- Léteznek még feltérképezetlen területek az elhízás és a túlsúly terén, ahol egyelőre csak alapvető ismeretek állnak rendelkezésre? Amennyiben igen, melyek ezek?
- Az elhízásban a genetikának, örökölt adottságainknak van szerepe. Azért nem szeretem ezt hangsúlyozni, mert a túlsúlyosok nem ritkán befolyásolhatatlan külső tényezőkkel szeretik magyarázni elhízásukat, magukat mintegy felmentve ezzel. A genetika befolyásolására egyelőre nincs lehetőségünk, de ahogyan más betegségeknél, reméljük itt is lesznek. Az energiaforgalom szabályozásában számtalan hormon és hormonszerű anyag vesz részt, egy rendkívül összetett, egymásra ható és visszaható rendszeren keresztül. Az anyagok közül már sokat jól ismerünk és befolyásolni is tudunk (például a pajzsmirigy-alul működést vagy az inzulinrezisztenciát), van, amit már ismerünk, de a gyakorlati hasznosításukhoz fűzött reményeket nem sikerült még megvalósítani (pl. a zsírszövetben szintetizálódó leptin) valamint léteznek olyanok, melyek kutatása még csak most kezdődik.

- Nyilvánvalóan tudatos táplálkozással és rendszeres testmozgással az esetek többségében megelőzhető lenne az elhízás. Az Ön véleménye szerint mi az a gát, ami miatt ez mégsem tud érvényesülni a magyar emberek mindennapjaiban?
- A megszokott jóról nagyon nehéz lemondani, enni jó, ráadásul ez gyakran az emberek közötti érintkezés elkerülhetetlennek tűnő része - a család mikor végre este együtt van, jókat vacsorázik, üzleti ebédeken, vacsorákon könnyebben találjuk meg a közös hangot a partnerekkel, örömünkben, bánatunkban is eszünk, legyen az karácsony vagy halotti tor. Akik gyerekkorukban megszokták, hogy rendszeresen mozognak, sportolnak, azt inkább fogják később is jó közérzetük feltételének tartani, és a nagy evések, esetleg cigaretta, alkohol elé helyezni. Ha sikerülne a testmozgást minél szélesebb körben fiatalon a mindennapok örömmel várt részévé tenni, és ízletes egészséges ételeket – nem ellentmondás! - kínálni a kalóriadús, megszokott fogások helyett, kevesebb dolgunk lenne a kórházban. Én örülnék neki a legjobban!

Tisztelt Főorvos Úr! Köszönjük az interjút.
Szakrendelés elérhetőségei
Dr. Jámbor Zoltán
https://www.szentimrekorhaz.hu/index.php/lipidologia/

Az interjút készítette Offenbeckné dr. Sólyi Ilona.
A cikk egy korábbi interjú szerkesztett változata.